Nem tudom, kinél mi a szokás, de én a régi, kinyúlt, foltos, pamut pólóimat be szoktam fogni felmosó rongynak. Ma az egyik koszos, régi darabon figyelmes lettem a piros márkajelzés hátán (!) a feliratra: Smile more! (Mosolyogj többet!) Ennyi. Meglepődtem, ugyanakkor elmosolyodtam. Elérték a céljukat. J 

Alapvetően egy mosolygós ember vagyok, ezért nehezen tudom elképzelni, milyen a világ mosoly nélkül. Ez az egyik legerősebb híd két ismeretlen ember között. Egy mosoly és számos induló konfliktus elsimul. Akik nem mosolyognak nehezebben lépnek kapcsolatba másokkal. A nevetés még ennél is többre képes, állítják a gelotológusok (nevetéstannak foglalkozó szakemberek). A HVG augusztus 28-ai számában (2010/34. sz., 43-44.) Kacajkúra címmel megjelent cikkben olvasható, hogy a nevetésre hajlamos, jó humorérzékű daganatos betegeknek 70%-al több az esélyük a túlélésre! Ez azért már nem kevés!

A többség úgy gondolja, hogy, aki sokat nevet, mosolyog az alapvetően boldogabb, boldog pedig csak az lehet a magyar (sőt, megmerem kockáztatni, az európai) társadalom felfogása szerint, akinek „megvan mindene”. „Könnyű neki, ilyen háttérrel én is nevetnék” – igaz, ismerős megjegyzés? A kérdés számomra az, mi az a bizonyos „minden”? Kinek mi a boldogság? Csak akkor lehet a szánkat a fülünk irányába húzni, ha maradéktalanul boldognak érezzük magunkat? Hol van akkor az önfeledt elmerülés egy színházi előadásban? A hasfogós kacagás egy tea felett, a barátokkal, hideg téli délutánokon? Egy őszinte, kedves mosoly a piacon, lökdösődés közben, nekiütközve valakinek?

Kinek mi a boldogság? Pár angol nyelvű tipp gondolatébresztőnek.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Bár már 45 perce nincs péntek, talán még belefér... :)

Még jó, hogy a baráti körömben nem csak én képviselem a fárasztó műfajt. Egy-két ilyen cucc mindig becsúszik a postaládámba.

 

Ezt a képet a Reklám a javából blogból nyúltam, egy hete készült a kaszásdűlői madaras Tescóban. Földön járó áruházunk láthatóan realistán szemléli a mai ifjúságot...

 

 

 

 

 

Hát, mivel megint valami orbitális országos viharral futhatunk neki a várva várt hétvégének, elég valószínű, hogy nem kirándulással fog teli, hanem valami bent ülőssel.

Nyár van, meg péntek is, itt van hát nektek két tipp, hogy mit tehet az ember fia-lánya rossz időben, nyáron. 

Ehhez mit is fűzhetnénk hozzá....????

Kellemes hétvégét mindenkinek!


A héten fodrásznál voltam, ilyenkor mindig csurran-cseppen valami felejthetetlen. :)

Ül a szőke és nagyon komoly fejjel nézegeti a bulvár magazinokat. Egyszer csak felkiált: Melcsiiiiiii! Én ilyen fejet szeretnék, ami ennek a nőnek van! Erre a fodrásza szkeptikus arccal: Akkor rossz helyre jöttél, Drágám! Én nem vagyok plasztikai sebész! :)

Én lefordultam a székről a nevetéstől. Ő nem annyira értette.

Hát akkor.... [dobpergés] Hölgyeim és Uraim! Íme a péntekblog első bejegyzése!

Kezdjük egy kis mókával, ami nem is esik annyira messze a szakmától. Nemrég kaptam egy barátomtól. A sztori a következő: elveszett a titkárnő, Shannon macskája, és megkérte a David nevű grafikust, hogy dobjon össze neki egy plakátot, amit kitehet a környéken. Ez az e-mailezésük. Akinek volt már dolga grafikusokkal, annak lehet, hogy déja vu érzése lesz.

süti beállítások módosítása